Dubrovnik 2008

A buta navigátorunk nem ismerte fel a dubrovniki egyirányú utcákat, így majdnem egy órát keringtünk a déli hőségben mire hagyományos térképes módszerrel megtaláltuk az utcát.
(Dubrovnikban nagyon sok az egyirányú utca és bizony kilométereket megtesz az ember, míg vissza tud fordulni.) Parkolni 50 m-re a háztól lehetett, ezen a részen házakhoz kocsival be sem lehet állni, mert csak meredek lécsőkön lehet megközelíteni. A tulaj egy jó nagy darab 30 év körüli fiatalember lejött velem a kocsihoz, felkapta a két nagy böröndünket és felcipelte a lépcsőkön. Itt csak szobát béreltünk saját fürdőszobával és ezzel a kilátással !

Ez a kép a teraszunkon készült. Volt nálunk távcső, amivel szívesen elnézelődtünk. Beláttunk a tengerjáró hajók fedélzetére. Kipihenve a keresgélés okozta sokkot, meg a 37 fokos meleget nekivágtunk bevenni a városfalat. (50 kuna/fő) Este 6 órakor mentünk fel a várfalra, de még mindig nagyon meleg volt. Itt aztán mindenféle náció képviseltette magát. Sok a lépcső, emelkedő, ami ha nem lett volna olyan meleg nem tűnt volna olyan vészesnek. A látvány csodálatos, sikerült naplementében megörökíteni a vöröslő háztetőket.

A várfalról még ezeket a csodálatos képeket készítettük:

És egy kis ízelítő a sikátorokból és lépcsőkből:

Az első két nap a jól megszerzett ingyenes parkolóhelyünket nem akartuk elveszíteni, ezért gyalogosan járkáltunk. Tulajdonképpen kb.200 m-re laktunk az óvárostól, de ezek nagy részét lépcsőn kellett megtenni. El is gondolkodtunk azon, vajon az ott lakókat ez mennyire befolyásolja a költözködésben? A szemetet is egészen messzire le kell vinniük és központi gyűjtőhelyek vannak. A kukás autó nem tud minden utcába bemenni. Tudni kell, hogy Dubrovnikban még pénzért is alig találni parkolót, ugyanis a lépcsős utcát miatt a helyiek is ezeket veszik igénybe. Van l-es és 2-es parkoló övezet. A 1-es közvetlen a várfal lábánál 15 kuna/óra, érdemes egy kicsit (kb. egy utcával feljebb menni) ott már csak 5 kuna/óra. Azonban szerencse kérdése, hogy valaki találjon parkolóhelyet.
A második napon hátizsákkal (élelem, víz, fürdőcucc) indultunk Lokrum szigetre. A régi öbölből indulnak a kis hajók 40 kuna/fő oda-vissza.
A kis szigeten (arborétum az egész) a prospektusok szerint szabadon mászkálnak a pávák és teknősök. Ebből csak a páva igaz. Hiányoltam, hogy nincs a szigeten WC, így a félreeső részek szemetesek. Sok fa ki van száradva, nem tudom ez a klímaváltozás jele, vagy a gondozatlanság. Azért egy fél napos sétát egy kis fürdéssel összekötve megéri a sziget. Jó meleg volt a víz, de fürdőcipő feltétlenül kell !

Lokrum sziget a hajóról	Itt fürödtünk

Városnézésünk során megnéztük még a kikötőnél lévő tengeri akváriumot. Nem éri meg, gyanús is volt, hogy miért vannak olyan kevesen, hát ezért. Alig van egy pár db akvárium .
A fagyi 7 kuna az óvárosban és hát este is aztán zajlik az élet. Az óváros tele van ajándékboltokkal horror áron. Mi egy óvároson kívüli  plaza szerű bevásárló központban vettünk ajándékokat. A pékárú boltokban nagyon finom és nem túl drága péksütiket lehet kapni. Itt egy pizza 10 kuna, plussz egy fagyi és már meg is volt az ebédünk.
Tudom, hogy szentségtörésnek hangzik, de nekünk már elegünk volt a melegből. Városnézésre, sétálgatásra nem jó a 35 fokos meleg, ezért az utolsó két nap bejártuk a Lapad félsziget nagy részét, voltunk a nagy kikötőben, három strandot is kipróbáltunk. Ide már kocsival mentünk, itt a Lapad félszigeten simán és ingyen is lehet parkolni.

Voltunk az autós camping melletti Copacabana strandon is, de ennek csak a neve olyan hangzatos. Mivel közel van a nagy kikötőhöz, nem olyan tiszta a víz.
Az utolsó reggel már 6 órakor útnak indultunk, hogy lehetőleg a déli órákba Plitvicére érjünk. A tavalyi élmény olyan volt, hogy úgy gondoltuk, megismételjük. Otocacnál tértünk le az autópályáról, ami bizony nagy hiba volt. Útépítés van, kb. 60 km plussz utat tettünk meg az elterelés miatt. Ráadásul úgy gondoltuk mivel tavaly az alsó tavakat néztük meg, az idén 2-es bejáratot választjuk és egy kicsit fentebbről kezdünk. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a 2-es bejárat parkolója fizetős mégpedig 7 kuna/óra. Már alig volt kunánk, mert igyekeztünk ugye elkölteni. Mire megvettük a belépőt és a parkolóból még elgyalogoltunk vagy 1 km-t, már délután 3 óra volt.

Nekünk az alsó tavak jobban tetszettek, ha több időnk lett volna, akkor le mentünk volna még újra az alsó tavakhoz, de este 7 órakor elindultunk hazafelé.
3 óra 40 percet voltunk bent, ennek ellenére 5 óra parkolási díjat kértek el, de nemcsak tőlünk! Tavaly az 1-es kapunál nem kellett parkolási díjat fizetni. Pont elég a 110 kuna/fő!  Azt javaslom, aki most megy, az 1-es bejáratot válassza és az alsó tavaktól menjen felfelé, majd vissza, egyébként gyönyörű Plitvice. Ha még egyszer Horvátországban járok harmadszor is elmegyek, de úgy, hogy ott alszunk  és akkor nem lesz olyan rohanós, fárasztó.